Eszter és Ákos édesanyjával (Erikával) második gyermekünk születése óta jó barátságban vagyunk. Már a szülőszobán kiderült számunkra, hogy ez több lesz néhány együtt töltött közös napnál…

Szerda délután volt, a Katona család meglátogatott bennünket felnémeti házunkban. Először Boni szobájában voltunk, aztán átmentünk az újonnan kialakított műtermembe. Húú, itt aztán volt minden. Csak az nem, amit elterveztem. 🙂 Az eredeti gondolat az volt, hogy Korina lányomról és Ákosról közös fényképeket készítek. Korina folyamatosan sírt, ha Ákos a közelébe került, így ezt a projektet napoltuk egyelőre. Aztán Boni fiam is sztárjkolni kezdett, nem volt hajlandó felvenni azt a ruhát, amit a fotózáshoz kikészítettem. Később ugyan engedte magát fotózni, de át továbbra sem öltözött. Aztán szerettem volna Erikáék gyerkőceiről és a mieinkről közös fotókat készíteni. Összesen kettőt tudtam kattintani a géppel, ahol a második képen már mindenki a földön fetrengett. Még a terveim között szerepelt az is, hogy Esztiről és Ákosról is készítsek képeket. No, ez sikerült! A tesók már sokkal ügyesebben mozogtak a fényképezőgép előtt, mint korábban. Akkor Ákos még túl pici volt, így Eszti nem tudott még mit kezdeni vele.

 

Úgy látszik, Ákosnak is jót tett, hogy pár hónappal idősebb és erősebb lett. Mi lesz itt később??? 🙂

Eszter meg már kész kis hölgy. A fiam próbált neki udvarolni, de sajnos kosarat kapott. Remélem, túléli! 🙂

 

Megosztom ...Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter