4 évvel ezelőtt Budapesten a Kútvölgyi Klinikán szültem meg első gyermekemet, Strider Donát Bonifácot. Fiunk a Donát nevet tőlem, míg a Bonifác nevet édesapjától kapta. Finoman fogalmazva elég érdekesnek találtam a férjem névválasztását. 🙂 És ezzel nem voltam egyedül… 🙂 Aztán annyira megszerettük Boni nevét, hogy soha nem szólítottuk Donátnak.

Hogy mit is meséljek erről a nagyfiúról? Imádja az autókat, a motorokat és a biciklit. Ha valaki kicsit is ismeri a Boni apját, akkor ezen biztosan nem lepődik meg. 🙂 Nagyon szeret számítógépes játékokkal játszani és fotókat retusálni. Ha az anyját ismeritek, ez utóbbin sem fogtok csodálkozni. 🙂 Egyelőre még csak pöttyöket, foltokat távolít el, de ebben az életkorban ez is elég. 🙂 Igazi úriember, aki kezet csókol a hölgyeknek. Gyakran szerelmes… 🙂

Megpróbáltam tegnap este néhány képet készíteni gyermekemről, de nem jártam túl nagy sikerrel. A szülinapi buli eléggé lefárasztotta, meg aztán elég későn invitáltam be a műterembe…. Íme az új biciklije, amit szülinapjára kapott és tegnap ki is próbált. Még tekerni is alig bírta, de már be akart vele menni a nagy árokba, ahová a tőle tizenegynéhány évvel idősebb fiúk járnak ki biciklijükkel ugrajtani.

Anya, befejezed végre a fényképezést??? 🙂

 

 

 

 

Megosztom ...Share on Facebook81Share on Google+0Tweet about this on Twitter